A határtalanul pályázatnak köszönhetően idén hetedik alkalommal szerveztünk tanulmányi kirándulást hetedikes diákjainknak határon túli területekre, ahol az ottani magyar történelmi, irodalmi, építészeti emlékekkel, földrajzi szépségekkel ismerkedtek.
Az elnyert pályázati összeg fedezte az utazás, a szállás, az étkezés és a belépők teljes költségét. Idén először 4 napos volt az út, s a 80 gyermek egészen Székelyföldig eljuthatott.
A határt átlépve, Szatmárnémetiben a Római Katolikus Székesegyházat és a Vécsey-palotát tekintettük meg. Ezt követően testvértelepülésünkre, Magyardécsére látogattunk. Az ottani iskolában találkozhattunk a décsei gyerekekkel, átadtuk nekik a játékokból álló ajándékcsomagunkat, s hallottunk arról, milyen nehéz ott a magyar iskolának fennmaradni. A kicsi falu református templománál megkoszorúztuk az első világháborús emlékművet, a székely huszár szobrát, elénekeltük a magyar és a székely himnuszt.
Utunkat folytatva Szamosújváron koszorút helyeztünk el Rózsa Sándor sírjánál, majd válaszúton a Kallós Alapítványt és a Bánffy-kastélyt tekintettük meg. A hosszú nap fáradalmait Aranyosgyéresen a Hotel Tiverben pihentük ki.
A második napon először Segesvárra utaztunk. Ennek a városnak a nevét eddig csak a híres csatáról ismertük. Megcsodáltuk a hangulatos középkori városközpontban a kilenc tornyos vár óratornyát, végigmentünk a 175 fokos iskolások lépcsőjén, amely a várhegyre vezet. Ezt az utat a diákok és tanáraik még ma is minden nap megteszik.
A következő állomásunk Fehéregyháza volt, ahol a Petőfi Múzeumot tekintettük meg. Valójában itt zajlott az a csata, ahol a költő eltűnt. Nagyon megható volt, hogy ezen a helyen állhattunk. Koszorúzással emlékeztünk Petőfire és a ’48-as hősökre.
Ezután a parajdi sóbánya titkaival, történetével ismerkedtünk, majd Korondon, a székely fazekas művészet központjában tettünk rövid sétát a kirakodóvásárban. Utunk során Farkaslakán Tamási Áronra, Szejkén Orbán Balázsra emlékeztünk. Máréfalván csodálatos székelykapuk között sétáltunk, Homoródfürdőn pedig megkóstoltuk a híres borvizet. A tartalmas nap végén a Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban már várt a finom vacsora és a kényelmes szállás.
A következő nap Csíkszeredán átutazva a magyarság legnagyobb zarándokhelyére, Csíksomlyóra érkeztünk. A pünkösdi búcsú után egy héttel látogattuk meg ezt a szent helyet, és természetesen felmentünk a két hegy közötti nyeregbe is, ahol a hagyomány szerint napkeltekor időnként megjelenik Szűz Mária, ahogy ott nevezik, Babba Mária, a napba öltözött asszony.
Utunk következő állomásán átkeltünk a Békás-szoros meredek sziklafalai között, s a Gyilkos-tó partján sétálva megismertük a tó legendáját, megfigyelhettük növény- és állatvilágát.
A 4. napon útban hazafelé Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben történelmünk és irodalmunk itt nyugvó nagyjaira emlékeztünk. Megcsodáltuk a gótikus stílusú Szent Mihály templomot és Mátyás király híres szobrát. Felemelő élmény volt látni azt a házat, ahol igazságos Mátyás királyunk született.
Körösfőn rövid pihenőt tartva sétáltunk a kirakodóvásárban, megkoszorúztuk Vasvári Pál kopjafáját, majd folytattuk utunkat Újfehértó felé.
Sok-sok ismerettel, nagyszerű élményekkel gazdagodva tértünk haza.